Biogazdaság az eldobható világ ellen – Kubota gépek a Virágoskút Biogazdaságban
Március közepén még hó volt Debrecen környékén, mikor az M3-as autópályán Balmazújváros felé haladtam. A szántókon elterülő, méretes fehér foltokról azonban a Tiszán áthaladva valami más terelte el a figyelmemet: egy teherautó, rajta pedig három Kubota. Jót mosolyogtam, hiszen éppen azért tartottam a Virágoskút Biogazdaság felé, mert ilyen japán gépekről kellett kifaggatnom a tulajdonosukat, aki másfél éven belül hat narancssárga traktorral bővítette gazdaságát. Néhány óra múlva aztán kiderült, hogy az egyik pótkocsin szállított erőgép is Balmazújváros felé halad. De ne szaladjunk ennyire előre...
A főútról még Balmazújváros előtt kellett lekanyarodnom, ahol egy faragott kapu hirdette, hogy megérkeztem a Virágoskút Biogazdaságba. Hamar megláttam az első Kubotát, jobbra pedig egy Makovecz Imre által tervezett csárdát. Némi meglepetésemre oda kellett betérnem, Rózsa Péterék ugyanis nemcsak alapanyagot termelnek, az előállított húsból, tejből, gyümölcsből és zöldségből 500 különböző saját terméket készítenek, amiket biopiacokon, webboltjukban és csárdájukban árulnak. Amint az étterembe beléptem, már biztos voltam benne, hogy nem egy átlagos beszélgetésre érkeztem. A hatalmas, kör alakú étkező részen 12 faragott oszlop a csillagjegyeket jelképezte, felül festett üveg, körbe pedig a térség pásztorhagyományainak jelképei. Itt találkoztam tehát Rózsa Péterrel, aki először is egy tányér kóstolót, sonkát, sajtot, gomolyát és házi szörpöt tett elém, majd amíg én falatoztam és élveztem a fantasztikus ízeket, mesélni kezdett.
„38 éve gazdálkodom. 18 éves koromban kezdtem el dolgozni a tsz-ben, de csak egy évet. Azóta pedig a kertészet megszűnésével magánzó vagyok. Alapvetően kertész végzettséggel rendelkezem, ennek a tudásnak a birtokában építgettem a saját biogazdaságomat. 80 hektár szántónk van, ahol főképp lucernát termelünk az állatoknak, de van búzánk, kukoricánk, sütőtökünk és babunk is. Mindez természetesen bio. Nagyjából 60 hektár saját legelőn tartjuk az állatokat, ami mellé a nemzeti parktól is bérelünk 600 hektárnyi területet. Hozzávetőlegesen 200 bivaly, 160 mangalica koca, illetve azok szaporulata, 300 fehér és fekete racka anyajuh és szaporulata, 70 nóniusz, 140 szamár, 50 magyar tarka, 60-70 szürkemarha található a gazdaságban, illetve a baromfik. Maga a kertészet 3 hektár, ahol a zöldség mellett főként magyar gyümölcsfajtákkal foglalkozunk: van 150 féle alma, 50 féle körte és sok minden más is; meggy, cseresznye, berkenye, galagonya, még naspolya is. Amit pedig megtermelünk, azt el is adjuk a saját piacainkon. Járunk Debrecenbe, Miskolcra, Nyíregyházára, Budapestre, ahol a biopiacokon lehet találkozni az élelmiszereinkkel. Van saját vágóhidunk, a húst a húsüzemünkben dolgozzuk fel, a tejüzemben fejjük a bivalyt, a szamarat és a magyar tarkát. Mindent összevetve nagyjából 500 saját termékünk van, amikhez szinte mindent magunk állítunk elő. Ez alól kivétel például az üveg vagy a vákuumtasak. A csárdát pedig nemrég építettük, ahol a falusi vendéglátásra helyezzük a hangsúlyt. Házias, kemencés ételeink a saját termékeinkből készülnek”.
Japán traktorokra építve
Miközben a medvehagymás bivalygomolyát kóstoltam a paprikás után, rátértünk a gépészeti oldalra is, hiszen ennyi állathoz, gyümölcshöz és lucernához szükség van az erőgépekre is – bár sok esetben még lovakat is használnak a szállítási feladatokra. „Az elvünk az, hogy míg a ló megellik, a traktor elromlik” – mondta nevetve Rózsa Péter, aki gyorsan azt is hozzátette, hogy természetesen a gépeket nem lehet teljesen kiváltani, ha pedig már használni kell azokat, akkor a kiváló minőséget és a megbízhatóságot választják. Így jutottak el a hat Kubota gépig, amelyek között az első éppen másfél éve állt szolgálatba.
A 135 lóerős M135GX-II traktor és a három Rózsa Péter
„Még a ’90-es években figyeltem fel a Kubotára, de akkor még csak csorgattuk a nyálunkat amint körbejártuk, hiszen nem volt rá pénzünk. Ismertük a gyár kertészeti traktorait, sok jót olvastunk róla, de csak egy álom volt. Így aztán más erőgépeket vettünk. Teltek-múltak az évek, és a közelmúltban ismét traktorvásárlásra adtuk a fejünket. Volt egy gazdatársunk, aki nagyon ajánlotta a Kubotát, aminek köszönhetően újra felvetődött az ötlet, hogy japán erőgépet válasszunk. Így jutottunk el a Két-KATA Kft.-hez” – mesélte a biogazdálkodó szakember, aki egy komoly rendeléssel távozott a forgalmazótól. Egy átfogó géprendezésbe vágtak ugyanis, amelynek nagy része már le is zajlott, ám minden bizonnyal lesz folytatás. Úgy gondolták, hogy ha már traktort vesznek, akkor legyen keskeny nyomtávú, széles nyomtávú, legyen egy nagyobb traktor, ami elviszi a trágyaszórót is, de akkor kellene egy másik Kubota, amin bálatüske van… Végül a korábbi traktorokat mind eladták, és narancssárgává változott a géppark.
„A vásárlás előtt persze más lehetőségeket is számba vettünk, de a Kubota japán motorja legendásan jól bírja, így maradtunk ennél. Bízunk benne, hogy az együttműködés és a szerviz is jó lesz, eddig nem volt okunk panaszra. Az egyik elvünk, hogy egységes legyen a gépparkunk, ugyanonnan érkezzenek az alkatrészek, a szervizszolgáltatás, minden”.
A legújabb traktor érkezése – Kubota M110GX-II
Negatív tapasztalat nincsen, az elmúlt hónapokban probléma nélkül dolgoztak a gépek a Virágoskút Biogazdaságban, ami nem is csoda, hiszen a traktorokhoz három év garancia társul. „Azért fordultunk a Kubota traktorok irányába, mert a mai eldobható világot nem akarjuk támogatni. Itt vannak a gyerekeim és az unokáim, úgyhogy csakis hosszú távra tervezek, ebbe pedig beleillenek ezek a gépek” – fogalmazott Rózsa Péter.
Az elsődleges szempont tehát a megbízhatóság volt, amikor kiválasztották a gépeket. Ehhez pedig több gazdatárs véleményét is kikérték, a vásárlás óta pedig hozzájuk is többen fordultak. Rózsa Péter úgy véli, hogy gazdaságuk a Kubota kis fészke lehet a környéken, mert ami jó, az könnyen elterjed. Ezt az elvet vallják saját termékeik kapcsán is. Marketingre nem költenek túl sokat, inkább a minőségbe fektetnek minél többet és az ehhez hasonló elvet keresik szinte mindenben. „Egy traktornál vagy autónál is fontos, hogy mennyire megbízható a cég, amelytől megvesszük. Ha a traktor elromlik és nem jön a szervizes, akkor itt ülök a bajban. Ha probléma adódik, azt azonnal meg kell oldani. Gondoljunk csak bele, hogy ha tönkremegy a bálázó, akkor bérbe kell dolgoztatni, ami plusz költségeket jelent. Éppen ezért körültekintőek voltunk a vásárlással”
Hat Kubota a biogazdaságban
A Virágoskút Biogazdaságba végül hat Kubota traktor érkezett, az utolsó éppen akkor gurult le a teherautóról, mikor befejeztük az interjút és körbejártuk a tanyát, a kertészetet.
Kubota M7060 a kertészeti és szállítási munkálatokra
A 135 lóerős M135GX-II a legnagyobb és legerősebb gép Rózsa Péteréknél, amit első sorban a már meglévő Fliegl pótkocsijukhoz vásároltak, hiszen annak súlyához nem elég a másik nagy erőgép 115 LE teljesítménye. De az állatokért is ezzel mennek majd, ha túl nagy a sár. A frissen érkezett M110GX-II a takarmánykészítésben segíti a gazdaságot: kaszál, rendet kezel, bálázik.
„Van egy kicsi traktorunk, amit eredetileg a kertészetbe vettünk, ez volt az első. Végül azonban gyengének éreztük. Elbírta a munkaeszközöket, de úgy döntöttük, hogy mivel az állatokhoz kell egy homlokrakodó, ott teljesít majd szolgálatot. Ezért aztán télen ezzel rakjuk be a bálát az önetetőbe, ha pedig úgy adódik, akkor behozzuk és itt szaladgál a kertészetben. Homlokrakodó és tolólap van rajta, fel tudja tenni a trágyát a szekérre, ami nagyon fontos feladata, hiszen egyre kevesebb a munkaerő, így nagyon megkönnyíti a munkánkat. A másik gép 67 lóerős, nagyon kompakt, a fiam választotta a kertészetbe. Ez az M6040 nálunk az ágyáskészítő, palántázó, krumplikiszedő és ültető. De van egy nagyobb változat is, amit a Két-KATA Kft-nél ajánlottak: egy 78 lóerős M7060. Kaszálunk vele, de elhúzza a gyümölcsültetvényben a fagy ellen használt gépünket, a Köd-Sárkányt. Ha pedig szükséges, akkor ágyást készít, ültet, pótkocsit húz”- tudtam meg Rózsa Pétertől, aki azt is elárulta nekem, hogy nem véletlen, hogy a kisebb gépek mindegyikét fülke nélkül vásárolták meg. A gazdálkodónak ugyanis fontos, hogy munka közben a természet részévé válhasson. „Aki kedveli a szakmáját, annak egy ilyen gép maga a Kánaán. Szeretem, amikor a levegőn lehetek, amikor a madarak röpködnek felettem. Egy fülkében nem ugyanaz az érzés”.
A biogazdaság második legkisebb Kubota kertészeti traktora, az M6040 Narrow
Az öt hagyományos traktor mellett egy Kubota RTV X900 jármű is dolgozik a kertészetben, ami nagy szolgálatot tesz a kisebb szállítási munkák esetében. „Ha csak 20 láda salátával kell rohanni vagy ha visszük a fóliát, esetleg egyetlen disznóért kell elmennünk, akkor nagyon hasznosnak bizonyul. Elismerem, először nem akartuk megvenni, de ma már a fiaim és én is gyakran használjuk. Nagyon praktikus, egy fél köbméter komposzt vagy sütőtök is ráfér, ráadásul le lehet billenteni. Tulajdonképpen egy kis terepjáró, a fiam most is ezzel hordja az árut.”
Kényelem és megbízhatóság
Az alkatrész- és szervizellátás oldaláról még nincsen tapasztalat, a gépek egyelőre megbízhatóan, jól teljesítenek a balmazújvárosi biogazdaságban. Rózsa Péter ugyanakkor kiemelte, hogy több gazdatársa is akad, akiknek 2-3 éve semmiféle gondjuk nem volt a Kubotákkal. „Ismerjük a gyártó múltját, bízunk benne, hogy mindaz, amit eddig letettek az asztalra, nem változik”.
Rózsa Péterék a traktorvásárláskor azt kérték, hogy a gépekben ne legyen túl sok elektronika, de természetesen gondolkodnak azon, hogy később a GPS-alapú technológiák előnyeit kihasználják. Egyelőre azonban elvetették az ötletet. „ Látjuk, hogy az elektronika mennyire fontos napjainkban, minden efelé halad, de eltoltuk még egy-két évvel. A másik oldalon ugyanis azt is tapasztaljuk, hogy a bonyolultabb megoldások annyira szakszerviz-igényesek, hogy nem lehet a problémákat házilag megoldani, ami azt eredményezi, hogy esetenként 2-3 napig is állnia kellene a gépeknek. Ezt a mai világban pedig nem lehet. Szívem szerint mindenből mechanikusat, egyszerűt vennék, mert a kényelem nem minden” – magyarázta Rózsa Péter, aki kifejtette, hogy a megvásárolt traktorok kezelhetősége így is rendkívül egyszerű. A kényelemre inkább a nagyobb erőgépeik esetében figyeltek, ott rugózott híddal vásároltak Kubotát, a kertészeti változatoknál ugyanakkor az volt az elsődleges szempont, hogy kicsik és kompaktak legyenek, beférjenek a fóliába, elvégezzék a speciális kertészeti feladatokat.
Nélkülözhetetlenné vált a Kubota RTV X900
A beszélgetésünk során természetesen nem lehetett kikerülni a kérdést, hogy milyen forrásokból valósították meg a hat Kubota gép beszerzését, különösen annak tudatában, hogy a csárda is a közelmúltban nyitott meg. Kertészeti géptámogatás vagy hitel segítette a fejlődést? Egyik sem! „Hitelt nem veszünk fel semmire, géptámogatást sem igényeltünk. Mi a normatív támogatásokat nem feléljük, hanem fejlesztésekre költjük. Így lettek például az állatjóléti támogatásból pihenőboxok a bivalyoknak, a fejős teheneknek vagy új karám. De a csárda is a földalapúból épült meg, ahogy a gépvásárlást is ezekből a forrásokból finanszíroztuk”.
A fejlesztések pedig a csárda megnyitásával, a traktorok megvásárlásával sem értek véget, tervek vannak még bőven. A gyümölcsösbe például egy Kubota fűnyírót is szeretne a Rózsa család, de egy kisebb kasza is a tervek között szerepel. Eközben modernizálják a sajtüzemet, fejlesztik a dolgozók és az állatok kényelmi viszonyait. Összesen egyébként több, mint 20 ember dolgozik a Virágoskút Biogazdaságban. „A rideg állattartásban hárman, a fejésnél, a húsüzemben, a zöldségeknél is 2-3 ember, illetve vannak kisegítők és külsős karbantartók, traktorosok is. Meg persze itt vagyunk mi is. Ez az egész számunkra nem üzlet, hanem hivatás, életforma. Az egyik fiam szereti a kertet, a másik a konyhában dolgozik, én kaszálok minden nap. Alkonyatkor, amikor elmennek a dolgozók, nagy öröm, hogy még kimehetek a földekre. Kerülök kettőt, hármat a kaszával. Ilyenkor jönnek a gólyák, meg a róka, ami összeszedi a pockot. Ismerjük egymást. Nem divat ma már ez a gazdálkodási mód, mert mindenhol a nagyüzemű búza-, kukoricatermesztés folyik. Már nem látni kapáló embert, csak a levegyszerezett földet. A miénk viszont egy kicsit másabb. Több munkát és odafigyelést igényel, de szeretjük csinálni. Kérdés, hogy ki mit gondol a világról. Van, aki azt, hogy a modern mezőgazdaság örökké tart, én ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy nem, hiszen nem fenntartható. 10-20-30 év múlva muszáj lesz valamit változtatni. A türelem és a hosszabb távú koncepciók nekem eddig bejöttek. Más utakat járok, máshogyan értékesítek. Én is szállítottam 17 országba, illetve a multik nagy részével is szerződtünk, de ezekből kigyógyultunk. Abból a pénzből nem lehetett volna előállítani azt a minőséget, amit mi valójában tudunk. Ezért a saját utunkon haladunk előre a magas minőség jegyében” – magyarázta hitvallásukat Rózsa Péter, miközben az én tányéromról szépen elfogyott minden, ami hitelesen támasztotta alá az elmondottakat.
Közben pedig arra gondoltam, hogy kevés olyan nagyszerű helyen jártam eddig gyártók és forgalmazók kérésére, ami ennyire sokatmondó lett volna. A Virágoskút Biogazdaságban ugyanis tényleg minden a minőségről szól, a fenntartható és hosszú távú gondolkodásmód sugárzik a csárda nehéz, masszív asztalairól, a hamarosan működni kezdő pálinkafőző rézüstjéről, az üvegház falairól. Ha pedig egy ilyen gazdálkodó család a Kuboták mellett rakja le a voksát, akkor az jelenthet valamit…
Szerző: Gribek Dániel