Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Bemutatkozás

Egy barát szavai

Virágoskúti bivalyjoghurtot kanalazok, érlelt tehénsajtot, szelet mangalicaszalonnát ízlelgetek. Karika füstölt kolbászt, papírvékony sonkát, paradicsomot, erős paprikát, lilahagymát harapok mellé. Kavargó ízek a számban. Minden, amit elém tesznek Rózsa Péter biogazdaságából való. Itt termett, itt dolgozták fel, itt kínálnak vele. A kedvencem a bivalygomolya, kérek abból is egy falást. Gyerekkorom ízei térnek vissza, felejthetetlen reggelik, ebédek és vacsorák. 

De nem csak a testemet táplálják, ha Virágoskúton járok. Lelki táplálékot és gondolkodni valót egyaránt kapok. Első találkozásunkkor, mint kedvenc mondatát, egy hindu tanítást adott Rózsa Péter

„Amiképpen cselekszik valaki, ahogyan él, olyanná lesz.”

Máskor maga főzte birkagulyása mellé egy filmet ajánlott: Az ember, aki fát ültetett.

Legközelebb a gazdálkodása gyakorlatát foglalta össze: „ Nálunk nem vész kárba semmi. A legszebb termék megy a piacra. A kevésbé mutatósat feldolgozzuk. Ami se ide, se oda nem jó, az a hulladékkal együtt megy az állatoknak…”

 Lassan húsz éve, 1999 óta, amióta biotermesztésbe fogott, figyelem, hogy rakja gazdasága építőköveit egymásra. Nem fárad. Az a fajta ember, aki nagyon tud dolgozni és teljes szívvel tud ünnepelni. Családja mindig ott állt mellette, de ma már munkatársak a felnőtt fiai, s helyet követel a négy unoka is a nap alatt. Nézzük őket örömös szívvel. A lóval próbálkozó kis Petit, a kapával ügyeskedő kicsi Mártont, nagyapjuk meg mondja a terveit, vágyait. „Látod, ezt szeretném megélni az unokáimmal meg a dédunokáimmal. Hogy amit tudok, átadhassam. Nem száraz papíron, hanem élő munkával, példával, beszélgetéssel, játékkal, szigorral, gyöngédséggel. Ha valamit kérek, ezt kérem az Istentől.”

Ahogy annyi mindent, drága Rózsa Péter, meg fogja adni. Kívánom szívemből. 

Schäffer Erzsébet

Rólunk írták

Rózsa Péternél

Belekötöttem a cifraszűr ujjába az utolsó részletet, és felnyergeltem – kezdte a történetet Rózsa Péter, a gazda, Rezeda Kázmér pedig hátradőlt, odaadta magát egészen az elkövetkező történetnek, ahogy odaadta magát egészen az előző történeteknek is, meg ennek az embernek, ennek a gazdának, ennek a magyarnak, ennek a csárdának, ennek a világnak, mert szívével egészen pontosan felfogta, hogy a világnak éppen ilyennek kellene lennie, és akkor nemcsak a „klímavédők” jó szándékú, de beteg hisztériája válna teljesen feleslegessé, hanem az összes küldetéses, világmegváltó hülye is. „Ha a világ meg lesz váltva, akkor az ilyen gazdák, az ilyen emberek fogják megváltani. Már ha persze a Jóisten úgy dönt, hogy nem érdemlünk meg még egy megváltást, amit a magam részéről tökéletesen megértenék…” – gondolta magában Rezeda Kázmér.

Részletek

Rózsa Péternél

Virágoskút Rózsával

A NÉPI MOZGALOM egyik remekműve, Somogyi Imre 1942-ben megjelent Kertmagyarország felé című könyve jutott eszembe, amikor a Balmazújváros melletti Virágoskúton Rózsa Péterrel bejártuk a birtokát, a 2017-es év biogazdaságát.

Részletek

Virágoskút Rózsával

Keresés